• Deli Style

Ti tudjátok miből készülnek a ruháitok? - I.rész

Kinyitjátok a szekrényt. Hangulatotokhoz, időjáráshoz illő darabot felveszitek. Elmentek az üzletbe vagy épp online vásároltok. Ideális esetben megfelelő árnyalatot és fazon választotok. De vajon vásárlás előtt hányszor nézitek meg a ruhacímkéket? Tájékozódtok az anyagösszetételről? Tudjátok, hogy a ruhásszekrényben lévő darabok milyen anyagból vannak?

A ruhák kiválasztásánál nem csak a fazon és az árnyalat számít, hanem a komforthoz hozzá tartozik az anyag fajtája, minősége is.


A téma picit szárazabb, viszont annál fontosabb. Úgy gondolom, hogy ruhatárunk ismereténél ezzel is foglalkozni kell.


Nehéz ezt a topikot könnyen fogyaszthatóvá tenni. Ebben a bejegyzésben mindent le szerettem volna fedni, de a sokrétűsége miatt rendkívül hosszú lett volna. Így kétrészes sorozatot tervezek. Ebben a részben olyan anyagokról fogok írni, amik a leggyakrabban előfordulnak a gardróbban.

Mire a cikk végére értek, látni fogjátok, miért jó tisztában lenni azzal, hogy miből készülnek ruháitok.

Kezdjük az elején!


Miért van minden ruhában címke?

A textiltermékek összetételének jelölését és a ruhacímkékkel kapcsolatos előírásokat uniós rendelet szabályozza. Ez azt jelenti, hogy a ruhák címkéjén pontosan jelölni kell az anyagösszetételt (rövidítés nélkül!) Ha több elemből áll a darab, akkor csökkenő százalékban kell azokat megjeleníteni.


Szálasanyagok

A textilipar az egyik legrégebbi és legnagyobb hagyományokkal rendelkező ipari ágazat (forrás).

A textilipar a ruhaipar beszállítója, azonban nem kizárólag ennek az iparágnak gyártanak, haneRuháink ezekből a szálasanyagokból készülnek, amiknek két csoportját különböztetjük meg. m a mezőgazdaság, az egészségügy vagy az építőipar számára is.


Mit állítanak elő a textiliparban?


Szálasanyagokat, ami az ipar nyersanyagainak összefoglaló neve (forrás). Hogy értségtek, a szál a legkisebb része a gyártási műveletnek.

Természetes szálasanyagok

Szerves

Állati eredetű -  ilyen a gyapjú, moher, lószőr (ezek szőrök), míg vannak a mirigyváladékok, mint például a hernyó-selyem


Növényi eredetű – pl. pamut, len, kender


Szervetlen anyagok ásványi eredetűek


Mesterséges szálasanyagok Szerves

Természetes alapú – viszkóz, lyocell, kukorica, gumi


Szintetikus – poliészter, poliamid, polipropilén


Szervetlenek például az üvegszál, fémszál

Fotó: Sarah Brown Unsplash


A szekrényből kiválasztva néhány darabot, megnéztem az összetételüket.


Ing 100% poliészter
Alkalmi ruha 70% viszkóz, 30% selyem
Blézerruha 60% viszkóz, 35% poliészter, 5% elasztán
Kabát (két panelből áll) 100% poliészter, 68% viszkóz, 28% poliamid, 4% elasztán

Ezeken kívül még vannak 100% pamutból készült darabjaim.


A tiruhatáraitokban is ilyen és ehhez hasonló anyagok és keverékek lehetnek.

Nézzük meg, hogy ezeknek a gyakrabban előforduló anyagoknak milyen tulajdonságai vannak, összegyűjtve az előnyöket és a hátrányokat.


Pamut

Fotó: Marianna Krohn Unsplash


A pamut egy természetes rost, amivel könnyű dolgozni, ezért népszerű a divatiparban. Kellemes tapintású és jó légáteresztő, az érzékenyebb bőrűeknek is ideális viselet.

A sűrű használattól azonban a pamut ruhadarabok kinyúlhatnak, alakjukat veszíthetik, ezért gyakran elasztánnal keverik, hogy rugalmas legyen.

A pamut rendkívül vízigényes és hiába a finom viselet.

Egy kilogramm pamut feldolgozása nagyjából 20 ezer liter vizet igényel.

Csakhogy a pólóval folytassam. Lebomlási ideje kb. 4-6 hónap (több forrást megnézve írom ezt az intervallumot).


Poliészter

A ruháink nagy része poliészterből készül. Ebből van a legtöbb a szekrényünkben, „köszönhető” a fast fashion márkáknak, amik előszeretettel használják ezt az anyagot.

Vajon akkor is megvennénk egy ruhát, ha a poliészter jelzés helyett azt olvasnánk a címkéjén, hogy kőolaj felhasználásával készült szintetikus szálasanyag?

Bár előállítása kevesebb vizet igényel, mint a pamut,


lebomlása akár 200 év is lehet!


Melegben kellemetlen a viselése, mert nem engedi át a levegőt, hamar meg lehet izzadni benne. Éppen ezért gyakran kell mosni, amivel ártunk az egészségünknek.

Hogy miért? Mosás során rengeteg mikrorost kerül a vízbe, ami a település vízvezetékrendszerén keresztül természetes vizeinkbe is eljutnak, majd vissza a vízvezetékrendszerbe és így a poharunkba.

Belemerülve a poliészter negatív oldalába, rávilágítanék néhány pozitív tulajdonságára is. Tartós anyagról van szó, nem hajlamos a gyűrődésre, sokáig tartja a színét és fazontartó.


Viszkóz

Forrás: Fabrics Hemmer


A viszkóz természetes forrásból származó, de mesterségesen előállított anyag. Facellulózt (luc-, erdeifenyő, bükkfa) használják fel, amin vegyi úton tovább dolgoznak, majd több utómunkát követően lesz alkalmas arra, hogy a textiliparban feldolgozzák.  

Gyártása semmiképpen sem mondható környezetkímélőnek, ugyanis a nagyobb vízfelhasználás, a vegyi anyagok káros hatással vannak a környezetünkre és a munkavállalókra is.

A viszkóz esetében is az éremnek két oldala van. Ami mellette szól, hogy nedvszívó képessége rendkívül nagy. Az ebből készült darabok kellemes viseletűek és a légáteresztése is jó. Keverik pamuttal, gyapjúval, poliészterrel.

Mit készítenek belőle: fehérnemű, fürdőruha, ing, blúz, ruha.


Elasztán

A pamutnál már említettem az elasztánt, ami poliuretánból származó olajalapú szövet. Talán ismertebb lycra vagy spandex néven. Mindig más anyagokhoz keverik, mert segítségével növelik azok rugalmasságát. Előállításához szintén vegyi anyagokat használnak! Lebomlási ideje nagyjából 450 év.

Összeségében sok ruhában van elasztán. Fürdőruhák, sportruházatok összetételében megtalálható. Régen a táncos ruháim kivétel nélkül olyan anyagokból készültek, amikben volt.


Jogos a kérdés, hogy akkor most melyik a megfelelő, mert egyik anyag sem az igazi.

Az, hogy mit viseltek fontos a saját jólétetek és a környezet miatt is.

  • Biológiailag lebonható-e

  • Újrahasznosítható-e

  • Vegyi anyagok használata

  • Szükséges víz mennyisége

  • Hatása az élővilágra

  • Hatása a munkavállalókra


A mérlegelésnél ezeket mind érdemes szem előtt tartani.

Anyagok tekintetében már léteznek alternatív megoldások és a technológia még tovább fejlődik.

Ananászból táska? PET palackból készült cipő? Ezekről a 2. részben fogok részletesebben írni.

De ezeken túl azzal tudtok sokat segíteni, hogy ameddig csak tudjátok, használjátok ruháitokat. Kísérletezzetek, fedezzetek fel új összeállításokat. Élvezzétek a meglévő darabjaitokat!


Források

https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A1lasanyagok#A_vil%C3%A1g_sz%C3%A1lasanyag-termel%C3%A9se_%C3%A9s_-fogyaszt%C3%A1s https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A1lasanyagok https://hu.pinterest.com/pin/377739487472707878/ https://www.iso.cuhk.edu.hk/english/publications/sustainable-campus/article.aspx?articleid=63112 https://piacesprofit.hu/klimablog/az-etel-es-asvanyviz-is-tele-van-ruhaink-muanyagrostjaival-1-resz/3/

IRATKOZZ FEL, HOGY

elsőként értesülhess a legújabb bejegyzésekről!

  • Facebook
  • Instagram
  • Pinterest
  • YouTube

© 2020 Kovács Delinke. Minden jog fenntartva.