• Deli Style

Ti tudjátok miből készülnek ruháitok? – II.rész

Alternatív megoldások és környezetkímélő anyagok


Az előző cikkben olyan anyagokról írtam, amik a leggyakrabban előfordulnak a szekrényeinkben. Mindegyiknek vannak pozitív tulajdonságai, de jócskán akadnak káros mellékhatásai is annak, hogy ha ezeket a szálasanyagokat állítják elő. Nem csak a környezetünket károsítják (energiafogyasztás, vízszükséglet, vegyi anyagok használata), de a munkavállalókat is.

Azonban, mint minden ágazatban, a divatiparban is egyre több alternatív megoldás mutatkozik.

Illusztráció: liatyaniv.com


Jogos a kérdés, hogy ha annyi hátránya van a cikksorozat 1. részében felsorolt anyagoknak, akkor mégis milyen anyagból készült darabokat kellene választani? Egyáltalán hol lehet ezeket megvásárolni?

Ahogy elkezdtem utána olvasni a témának, úgy éreztem magam, mintha egy mély lyukba kerültem volna, ami egyre jobban szív magába. Egyre több az innováció és a megtett lépés annak érdekében, hogy a környezetterhelés alacsonyabb legyen, de ez a téma is rendkívül összetett.

Ebben a részben betekintést szeretnék adni néhány alternatív megoldás, fejlesztés, illetve környezetbarát anyag és etikus márkák bemutatásával.


Környezetbarát anyagok közül hármat mutatok be. Az itt felsorolt anyagoknál, a lista hosszabb. Úgy fogalmaznék, hogy ízelítőnek szánom, hogy lássátok mi van a poliészteren és a pamuton túl.


Kender

Forrás


A kendert aranyszálnak is szokták hívni. Valószínűleg a sokoldalú felhasználásával érdemelte ki ezt az jelzőt. Az egyik legkörnyezetbarátabb anyag. Ha azonos méretű területen termesztenénk kendert, lent, gyapotot és fákat, akkor a kender 250%-kal több hasznos szálat ad, mint a gyapot, négyszer több papírt, mint a fák és 600%-kal több rostot, mint a len. A vízszükséglete is kevesebb, mint a pamutnak.

A vízlábnyomukat tekintve 10.000 liter/kg a pamutszálak esetében, míg a kendernél 2.719 liter/kg.

Rendkívül erős növényi rost, így azok a darabok, amik ebből készülnek tartósak és alaktartóak. Ráadásul minél többet vannak használva, annál kényelmesebbek és puhábbak.

A Bohempia márka cipői kenderből készülnek. A fiatal márka a környezeti és társadalmi fenntarthatóság előmozdításán és a kender minél gyakoribb felhasználásán dolgozik. Termékeiket kis műhelyekben készíttetik, ahol nem csak a minőségre figyelnek, hanem arra is, hogy a munkavállalók megfelelő körülmények között dolgozhassanak.

Forrás


Organikus pamut

Egyre több címkén, már sok ’fast fashion’ terméken látni az ’organic cotton’ feliratot.

Miben más az organikus pamut?

A termesztő gazdálkodások ügyelnek arra, hogy csekély hatással legyenek a környezetre. A termesztés és előállítás során nem használnak vegyszereket, szerves trágyázást folytatnak. A biopamut az érzékeny bőrnek is jobb, mivel gyártás is vegyi anyagok nélkül történik. Honnan tudhatjuk, hogy egy ruha valóban organikus pamutból készült?

Vannak olyan szervezetek, melyek vizsgálják, hogy a gazdaságok az előírt szabályokat követve járnak el.


Az egyik legismertebb szervezet a Global Organic Textile Standard (GOTS). Ha a GOTS jelzés rajta van egy terméken, az biztos, hogy megfelel a környezetvédelmi és társadalmi (munkavállalók munkahelyi körülményei) előírásoknak.


Hogy teljes legyen a kép. Érdemes megnézni, hogy az alábbi feliratot látjuk-e a címkén:

  • ’organic’, azaz minimum 95%-ban organikus pamutból készült

  • ’made with x% organic’, legalább 70%-ban organikus anyagból van

Itthon is van olyan ruhamárka, akiknek az alapítói letették voksukat az ecodivat mellett. A Touch Me Not Clothing, melynek termékei GOTS minősített textilekből készülnek.

A Zöld Gardrób webshopban pedig GOTS minősítéssel ellátott darabokat találtok, amik jó alapjai lehetnek a ruhatárnak.

Fontos! Az organikus pamut jelzés bár nagyon jól hangzik és marketing fogásnak sem utolsó, mert ezzel is azt érezzük, hogy ha ilyen terméket vásárolunk, akkor teszünk valamit a környezetért, azonban önmagában ez nem garancia.

Lehetséges, hogy a jelölés pusztán azért van egy ruhán, mert az csak az alapanyagául szolgáló növény termesztésére utal.

Nekem is van ’organic cotton’ jelölésű pólóm, amit fast fashion üzletben vettem. A címkén sehol sincs jelölés és amíg ott van, hogy ’made in Banglades’, addig további kérdésem nincs is, hiszen ott borzasztó körülmények között dolgoztatják az embereket, köztük gyerekeket is.


Tencel

A tencel cellulóz alapú, vagyis fából készül. Ha azt a feliratot látjuk, hogy Tencel™, akkor az azt jelenti, hogy a cellulózrost fenntartható módon kezelt erdőkből származik. Ügyelnek a csökkentett energia- és vízfogyasztásra.

A Tencel™ márkájú lyocell és modal anyagokat környezetbarát eljárásokkal állítják elő.

Szinte teljesen újrahasznosítható, biológiailag lebomló anyagok.

Például a lyocell kellemes viselet és jó légáteresztő is.

Itt találjátok azokat a márkákat, amiknél vannak olyan termékek, amik Tencel™ anyagból készültek: https://www.tencel.com/brands

A H&M Conscious Exclusive kollekciójának lényege a fenntarthatóság. A nem régen piacra dobott daraboknál is vannak olyanok, amik Tencel™ lyocell anyagból készültek, keverve újrahasznosított poliészterrel. Ezzel kapcsolatban Mengyán Eszter, Holy Duck blogján olvashattok egy nagyon jó cikket, amiben több kérdésre is rávilágít és közelebb hoz minket ahhoz a kérdéshez, hogy lehet-e egy fast fashion márka fenntartható?

Forrás: hm.com


Alternatív anyagok közül egy olyat hoztam, ami már a gyümölcs - aminek leveleiből készül az anyag - miatt is szimpatikus.


Piñatex

Fotó: Julien Pianetti,Unsplash


Egy anyag, ami jó alternatívája lehet a bőrtermékeknek a divatiparban.

A Pinãtex elnevezésű anyag Carmen Hijosa nevéhez fűződik. A gyümölcs levágott leveleiből (amit eddig semmihez sem használtak fel) készül. Az alapanyagon nyolc évig dolgozott.

Az Ananas Anam nevű cég a Fülöp-szigeteki gazdák által jut hozzá az alapanyaghoz. A szálakra bontott levelekből Spanyolországban és Olaszországban készül szövet.

A 100% vegán anyag, a PETA által jóváhagyott és Vegán Society (76 éve alapított egyesület) regisztrálva van.

Már hazánkban is találni olyan termékeket, amik Pinãtex anyagból készülnek.

LINDASIETO táskái között már vannak olyanok, amik ebből készültek és a Ninimal márka termékei is. S hogy a kedvenceimről, a cipőkről se feledkezzek meg, a Tender toes márka pedig Pinãtexből varrja a baba mokaszineket és felnőtteknek papucsot és espadrilles cipőket is.

Fotó: LINDASIETO

Fotó: Ninimal

Fotó: Tender toes


Ebből a bejegyzésből nem hagyhatom ki az újrahasznosítás adta lehetőségeket sem.

Az óceánok és tengerek tele vannak szeméttel. Bizonyára már ti is találkoztatok olyan sokkoló fotókkal, ahol a vizeket befedi a műanyag (nejlonzacskók, halászhálók, PET-palackok). Ezek mind tönkreteszik a vízi élővilágot. Ez hatalmas probléma és ezt is több bejegyzésen keresztül lehetne taglalni.

A műanyag újrahasznosítás igencsak elterjedt a divatiparban.

A sportmárkák közül nagyot robbant az Adidas által piacra dobott Parley x adidas UltraBOOST Uncaged nevű modell, aminek felső része 95%-ban óceáni szemétből készült. Minden pár elkészítéséhez 11 PET-palacknak megfelelő mennyiségű műanyagot használtak fel.

Most tavasszal pedig a Puma is elhozta nekünk a fenntartható sportruhákból és cipőkből álló kollekcióját.

A cég a First Mile szervezettel működött együtt a projektben. A First Mile célja olyan munkahelyek teremtése, ahol műanyag palackok összegyűjtésével és fenntarthatóságával foglalkoznak. A műanyagokból újrahasznosított poliészter készül, amiből a Puma újdonságai is. (Forrás)

Forrás: puma.com


A műanyag hulladék felhasználása jó megoldásnak tűnhet, de ez is felvet néhány kérdést. A műanyag műanyag marad. Hiába készül újrahasznosított műanyagból egy cipő, az még nem lesz biológiailag lebomló. Ha egy adott terméket nem használnak többet és egyszerűen kidobják, ugyanott fogunk tartani, mint egy PET-palack esetében.

Az, hogy mi történik pl. az Adidas cipőkkel és van-e arra lehetőség, hogy a céghez visszaküldjék a terméket nem néztem utána. Bár feltételezem igen.


Az újrahasznosítás módjai közé tartozik az is, ha maradék anyagokat használnak fel. Hadd mutassak be három olyan hazai márkát, amik textilhulladékból, megmaradt anyagokból készítik termékeiket.

Lazlo

László Edina márkája nem kollekciókat készít, hanem szabászati hulladékot használ fel egy-egy darab megalkotásakor. Éppen ezért a Lazlo termékek limitáltak és teljesen egyediek. Az ő módszerét pre-consumer upcyclingnak (forrás) nevezik.

Forrás: wonderlab


Gabriella Veszpremi

A márkánál fontos kiindulópont volt a zero waste elve. Szintén szabászati hulladékból készült lábbeliknél a tervező egy egyedülálló technológiát dolgozott ki. A cipőkön kívül már táskákat és ékszereket is készít ezzel a különleges technikával.

Fotó: GabriellaVeszpremi


Mittersisters

A Mittersisters nem csak terméket, hanem élményt is ad, ugyanis workshop keretében magunk készíthetjük el a bőr kiegészítőket, ami lehet táska, pénztárca vagy kulcstartó is. Itt nem csak az élményen van a hangsúly, hanem az újrahasznosításon is. Lehetőség van arra, hogy a megunt bőr ruhánk egy része a táskába visszaköszönjön. De ott is lehet válogatni a bőrök közül. Ami megkoronázza ezeket a termékeket, hogy magunk készítjük el a saját elképzelésünk alapján. Az egyediség garantálva van.

Fotó: mittersisters.com


A környezetbarát megoldások és innovációk közül csak egy nagyon pici szeletet vágtam ki. De így is láthatjátok, hogy léteznek olyan lehetőségek, amikkel támogathatjuk a fenntarthatóságot, olyan opciók, amikkel kevésbé ártunk a környezetünknek.


A két bejegyzésnek már csak azért is van aktualitása, mert jövő héten kezdődik a Fashion Revolution hete, ahol a #whomademyclothes kérdés után arra keresik a választ, hogy #whatsinmyclothes, vagyis miből készülnek a ruháink.

Aki még nem találkozott a Fashion Revolution kezdeményezéssel, az bővebben ITT tud olvasni erről.


(A felhasznált fotók és a szöveges tartalmak forrásait a cikkben jelöltem.)

IRATKOZZ FEL, HOGY

elsőként értesülhess a legújabb bejegyzésekről!

  • Facebook
  • Instagram
  • Pinterest
  • YouTube

© 2020 Kovács Delinke. Minden jog fenntartva.